A verskertész jutalomjátéka

Gabriella
2018.01.23.

Öreg nénike volt, olyan huncut szemű. Aztán, ahogy jobban megnéztem, hirtelen kirajzolódott arcvonásaiban egy gyönyörű nő, aki valamikor volt, és aki - ha úgy tartja a kedve - néha még megmutatja magát a kiváltságosoknak. Ma reggel az 1-es villamoson utazott a verskertész.

Gyilkosság a dugóban

Gabriella
2018.01.12.

Belesírtam a délutáni dugóba mindent, amiről azt hittem, hogy nem tud már bántani. Mellettem egy sárga taxi araszolt (280 forint/km), a kopasz sofőr a pirosnál átnézett és meglátta, ahogy vörösödik az orrom, miközben zokogva ordítom a szélvédőre, hogy nincs több kiskapu!

Életszövetségesek

Gabriella
2018.01.01.

Szövetségeseket keresünk, egy egész életre. Úgy indulunk neki, mint az egyszeri királyfi, aki tudja, hogy "csak" a sárkánnyal kell megküzdenie, és övé a királylány, meg a fele királyság, aztán jöhet a boldogan éltek, míg meg nem. A mesék itt véget érnek. Az élet nem. Hogy sikerüljön átvészelni, ahhoz barátok kellenek.

Akit a lélek íze megcsapott

Gabriella
2017.12.31.

Bármelyik lehet az első és az utolsó is. Az igazán fontos azonban pontosan akkor történik, amikor a legnagyobb szükség van rá. Ez az a fajta csók, amire az ember egész életében emlékszik, mert olyankor a szája szélét megcsapja a lélek íze is.

Gyengeségem története

Gabriella
2017.11.28.

Jó napot kívánok! Nekem azt mondták, hogy itt szabad gyengének lenni. Vagy fáradjak át megint egy másik ablakhoz? Onnan küldtek ide, ahol olyan sokan állnak. Igen, nő vagyok. Szőke. Törékeny. Sebezhető. Odaadó. Ölelő és ölelhető. Ja, és néha minden ok nélkül vicces.

Címkék: gyenge, , történet

Karattyos Kriszta, a néma jós

Gabriella
2017.11.27.

Azt kellett volna a névjegyére írni, hogy KÁRTYAJÓS KRISZTA, de a nyomdászok aznap Ferenc napot ünnepeltek, és miután Feri bá", Ferke, Fecó, és még Frici egészségére is koccintottak, a KÁRTYAJÓS helyett azt írták, hogy KARATTYOS KRISZTA. Akkor tette le a kártyát és kezdte el fejből mondani a jövőt. Tódultak hozzá a bizonytalanok, a kétségbeesettek, a hívők és a hitetlenek.

Címkék: mese, sors, történet, vágy

A kötéltáncosnő megadja magát

Gabriella
2017.11.26.

Világszenzáció volt. Az utazó cirkusz a város két legmagasabb épülete között feszítette ki a drótkötelet, ami olyan éles volt, mint a penge. Nelli, a kötéltáncosnő, könnyed lépésekkel szökkent végig rajta. Egészen addig a napig, amíg meg nem látta Spike-ot. Azonnal tudta, ki ő: egyik előző életében Attila néven szerette, de ismerte szamurájként Kuszunokinak is, amikor ő Tomoe volt, a tanítványa.

Requiem a köddé váltakért

Gabriella
2017.10.27.

Mária néni halottak napján világít a szüleiért és egyetlen testvéréért. Magában beszélget velük. Imát mond a lelkükért, elmeséli nekik, milyen orvosságot írt fel a körzeti, panaszkodik, hogy nem bírja már az epéje a paradicsomot, és megigéri nekik, hogy amint eljön az ideje, ő is megy utánuk. Egyetlen emberért azonban soha nem ég a gyertya.

A gyerekeknek kitalált barátaik, a felnőtteknek kitalált ellenségeik vannak

Gabriella
2017.10.26.

A Nyuszi az étkezőasztal mellett lakott. Persze Fruska pontosan tudta, hogy Nyuszi nem igazi. Láthatatlan és csak a fantáziája kelti életre. Ugyanúgy, mint Alízt, a házi tündért, aki a konyha egyik oszlopában él, és a Bácsit, aki a liftet a gombok melletti apró lyukacskából irányítja. Anya soha nem kételkedett Fruska képzeletbeli barátaiban. Szorgalmasan szeletelte a levegő répát, és érdeklődött Alízról és a Bácsiról.

Én vétkem?

Gabriella
2017.10.14.

Mimi tudta, hogy a vizsgálat átlépte a mammográfia határait. Szóvá tette, de az orvos a szemébe nevetett, hogy csak képzelődik. Irtózatosan elszégyellte magát. Az ajkait harapdálva némán tűrte, hogy a szájszagú doki tovább markolássza a melleit. Undorodott, félt, és életében nem érezte magát ilyen megalázottnak. Hazafelé összehányta a villamost.

Ezeket a cikkeket olvastad már?