Hableány

Gabriella

Esténként beült a kis csónakjába, és vagy 300 méterre kievezett a parttól. Aztán belelógatta a kezét a vízbe, a haját lágyan cirógatták a hullámok, miközben halkan motyogott maga elé. 

- Boszorkány, aki bennünket átkoz! - mondták róla a megkeseredettek.

- Bolond gyermek, aki álmokat kerget! - mondták róla a felnőttek.

- Becsapott szerelmes, aki a fájdalmáról beszél! - mondták róla az elhagyottak.

- Szabad lélek, aki hallja a tenger hangját! - mondták róla a boldogok.

- Eszelős, aki terveket szövöget - mondták róla a bizalmatlanok.

- Szenvedélyes, aki a vágy titkát kutatja! - mondták róla a forróvérűek.

- Túlérzékeny, aki a könnyeivel táplálja a tengert! - mondták róla az idealisták.

Nem volt ideje odafigyelni a háta mögött suttogókra. Mennie kellett, mert dolga volt. Beült a kis csónakjába, és vagy 300 méterre kievezett a parttól. Aztán leheveredett, belelógatta a kezét a vízbe. A haját lágyan cirógatták a hullámok, miközben dallal hívta a barátját, aki miatt minden nap vízre szállt, pedig még úszni sem tudott. A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin a keze alá úszott, és ő megsimogatta, mert tudta, hogy az érintésben lakik a legnagyobb erő.

Címkék: mese, történet
https://reneszanszasszony.blogstar.hu/./pages/reneszanszasszony/contents/blog/49797/pics/lead_800x600.jpg
mese,történet
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Ezeket a cikkeket olvastad már?