Hisztimentes övezet

Ligyija


Mit nevezünk hisztinek? Amikor mindenáron el akarunk érni valamit, és fúriává válunk? Vagy amikor az indulataink átveszik fölöttünk a hatalmat, és magunk sem tudjuk, mennyire kiborultunk? Az első hisztit 4 évesen produkáltam. Az utolsót? Nem is tudom. Szerintem nem vagyok hisztis, ám lehet, hogy a férjem, a főnököm és a barátaim teljesen mást mondanának. 

Talán még a földhöz is vágtam magam, ahogy kell, amikor 4 éves koromban a doktor bácsi a beteg unokatesómat vizsgálta és nem velem foglalkozott. Az unokatesómat nem mellesleg én vettem rá, hogy nyalogasson sót és annyira rákapott, hogy végül besárgult. A doktor bácsi rám se bagózott, anyuék sem reagálták túl a helyzetet, úgyhogy közönség híján nem láttam értelmét a további produkciónak. Arra már akkor rájöttem, hogy nézők nélkül ez a fegyver egyáltalán nem hatásos. 

Közönség nélkül hatástalan

Aztán évekig dolgoztam művészekkel, és a sok érzékeny, exhibicionista ember között bizony előkerült a hiszti, mint érdekérvényesítő eszköz. Közös nyelvezetünk egyik jól bevált kommunikációs formája volt, ha valakit sérelem ért, nem értették meg,  megbántották, vagy csupán egy kis extra figyelemre vágyott. 

A premenstruális, hormonok által mozgatott kedélyingadozásra is sűrűn rásütik, hogy hisztéria, és jól használható mondat ez akkor is, ha nincs kedvünk odafigyelni a másikra.


Nem mindegy, hogy premenstruális ingerlékenység vagy orgazmus, de az tény: egyik sem hisztiSőt, volt idő, amikor a női orgazmust is hisztinek titulálták, és nem a sötét középkorban. Jó házból való úrilány ugyanis eltitkolta a kielégülést, ha pedig férje mégis rajtacsípte, azonnal orvoshoz cipelte mondván: kitört az asszonyon a hisztéria. Az 1800-as években a felvilágosultabb orvosok altáji masszázzsal kezelték a “kórt”.  A bizarr rítust egy bába, vagy maga a doktor végezte el. Aztán jött az ipari forradalom, amikor a gőzhajtású mozdonyok mellett megjelentek a gőzhajtású vibrátorok is. Ezt a fura szerkezeteket használhattak arra, hogy megszüntessék a felgyülemlett feszültséget. Volt, akinek orvos írta fel, de ez egy másik történet. 

Egy jól időzített női hiszti akár még célt is érhet rövid távon, de hosszú távon rizikós vállalkozás, hiszen át is veheti fölöttünk az uralmat és gyorsan kibírhatatlan hárpiává változtat. 

Megéri?Halkan jegyzem meg, hogy a hiszti nem csak női tulajdonság, láttam én már férfihisztit. A nők többnyire hatalmas szóáradattal hisztiznek, a férfihisztire inkább a csendes agresszió jellemző, a „szó nélkül beül a kocsiba és elhajt” állapot. A hétköznapi hiszti gyakran nem más, mint a jelentéktelen helyzetekre adott túlzott érzelmi reakció. Ám minden csak nézőpont kérdése, hiszen ami külső szemlélőként túlzott érzelmi reakciónak tűnhet, az a helyzetet éppen átélő szempontjából lehet indokolt. Van, amikor a tehetetlenség eszköze, de ne felejtsük el, hogy nagyon romboló eszköz. Megbántottságot, bűnbánatot, keserű szájízt hagy maga után. Ha hajlamosak vagyunk a hisztérikus kiborulásra, inkább húzzuk meg a saját határainkat és jelöljünk ki hisztimentes övezetet. 

1. Gondolkozzunk, mielőtt beszélnénk. Amikor dühösek vagyunk, könnyen kiszalad a szánkon olyasmi, amit később megbánunk.

2. Ne tartsunk haragot.

3. A humor segít oldani a feszültséget, de ne legyünk szarkasztikusak.

4. Relaxáljunk. Léleegezzünk mélyen, gondoljunk valami kellemesre, és ismételgessük magunknak, hogy „nyugi van”.

5. Fogalmazzuk meg konkrétan a problémát, például: „Azért vagyok dühös, mert azt ígérted, hogy felhívsz, és napok óta szemezek a telefonnal. Inkább ne ígérd meg, és akkor nem leszek mérges, mert nem ér csalódás" Rossz mondat: "Biztosan nem is vagyok fontos neked, azért nem telefonáltál, de egyébként sem érdekel, mert úgyis tudom, hogy csak szórakozol velem..." blablablabla, és már indul is a hiszti üzemmód.

Címkék: , önismeret
http://reneszanszasszony.blogstar.hu/./pages/reneszanszasszony/contents/blog/14309/pics/lead_800x600.jpg
nő,önismeret
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?